Túrmezei-énekek digitalizálva

Túrmezei-énekek digitalizálva

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Stifner-Kőháti Dorottya, fotó: Kiss Tamás
Evangélikus énekeskönyvünk értékes kincsei Túrmezei Erzsébet diakonissza költőnő énekversei és énekfordításai. Nem „csupán” mi, hanem katolikus, református, baptista és metodista testvéreink is nagy szeretettel énekelik a Túrmezei-alkotásokat. Most, születésének százhatodik évfordulóján azzal a jó hírrel szolgálhatunk, hogy hagyatékának feldolgozása során célegyenesbe jutott a korábban nem ismert vagy énekeskönyvünkben nem teljes egészében közölt énekszövegeinek digitalizálása.

Egyházzenei, teológiai és kegyességi kincsről beszélünk. A digitalizálás pedig mérföldkő ahhoz, hogy a jövő nemzedékei is meríthessenek abból a lelki gazdagságból, amelyet a néhai diakonissza-főnökasszony ránk hagyott. A gyűjtőmunkát végző csoport idős, de hála Istennek, szellemiekben friss és aktív tagjához, Rákoshegyre vitt utam: a kilencvenhat éves Marschalkó Gyulához és feleségéhez, Ani nénihez. A nyugdíjas evangélikus lelkész párjával évtizedeken át gyűjtötte, rendszerezte, gondozta a Túrmezei-énekkincset. Kottákba, kis füzetekbe, Ani néni gyöngybetűivel teleírt, kemény fedelű noteszekbe lapozunk Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkésszel, aki szintén fontos szerepet játszik Túrmezei Erzsébet hagyatékának feldolgozásában.

Az elköteleződés előzménye, hogy Marschalkó Gyula ordinációja Raffay Sándor püspök szolgálatával a régi diakonissza-anyaházban történt, az oltárnál Zulauf Henrik Fébé-lelkész is ott állt. Gyuszi bácsi mutatja idevonatkozó levelezését Erzsébet testvérrel: Erzsébet a verseit, fordításait küldte; a borítékból hajszálvékony bibliapapírra gépelt szöveg kerül elő. A lelkész és a diakonissza segítettek egymásnak egyes énekszövegek beazonosításában, másutt pontozott negyedekről, illetve a dallam megkívánta hosszú és rövid szótagokról folyt a szakmai eszmecsere.

Zászkaliczky Pál így folytatja a történetet: „A Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület hivatásának tekinti egykori főnökasszonya szellemi hagyatékának gondozását. Ennek eredményeként eddig három verseskötet, egy műfordítás- és egy prózai kötet látott napvilágot. Emellett az Erzsébet testvér által szerzett és fordított énekversekből is szerettünk volna a teljesség igényével kiadványt készíteni. Ma használt énekeskönyvünkben több mint nyolcvan fordítása és tizenöt saját verse található, azonban hosszas munka eredményeként sikerült fellelni – régi evangelizációs és Fébé-konferenciai énekfüzetekben, újságokban, fiókok mélyén – további szövegeket, dallamokat. Tekintettel Gyula bácsi előrehaladott korára, kérésére segí­tettem a gyűjtemény körüli teendőkben. Hálásak vagyunk egyházunk reformációi emlékbizottságának, amely a már összegyűlt százharminc ének digitalizálásához biztosítja az anyagi fedezetet.”

2015–16-os feljegyzések tanúskodnak róla, milyen komoly munkát végzett a Túrmezei-énekeskönyv kiadására és digitalizálására létesült munkacsoport. A gyűjtés szempontja az volt, hogy megőrződjön minden, ami eddig ismeretlen volt, illetve az Evangélikus énekeskönyvben csak né­hány versszakkal szereplő énekek teljes terjedelemben megjelenjenek.

Marschalkó Gyula és felesége a Fébé-hagyatékban és nem evangélikus énekeskönyvekben is kutatott fáradhatatlanul: ők végezték a munka legnagyobb részét Herzog Csaba lelkésszel együtt. A munkacsoportban Csernyik Ferenc kottagrafikus, Csorba István evangélikus egyházzenész, karnagy, Győri Gá­bor esperes-lelkész, H. Hubert Gabriella irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója, Kendeh K. Péter lelkész, a Luther Kiadó igazgatója és Zászkaliczky Pál vett részt, Dörfi Lajos pedig minden praktikus segítséggel támogatta a munkát.

A digitalizálás első szakaszában meg­jelent – 2016. december 26-án, Marschalkó Gyula kilencvenötödik születésnapjának tiszteletére – egy „nem hivatalos” kis füzet, a Fébé által kiadott „zöld könyvekkel”, a Túrmezei-könyvsorozattal azonos borítóval, amelyben huszonhat énekvers és fordítás található, kottával együtt. Mindez a Magyar Evangélikus Digitális Tár részét képezi, ott már – részben – megtalálható. Reménység szerint egyházunk gitáros, éneklő közösségei is merítenek majd ebből a hamarosan nyilvánosságra kerülő anyagból.

Túrmezei Erzsébet énekversein és fordításain nem fog az idő – mutat rá Zászkaliczky Pál: „A 2008-as[!] erdélyi magyar református énekeskönyvbe újonnan felvettek négy Túrmezei-éneket!” Az „Igen, Atyám” – ez Marschalkó Gyula kedvenc Túrmezei-éneke – szerzőjének szellemisége tehát nem merül feledésbe egyházunkban, de felekezeti és országhatárok sem állítják meg az evangéliumhirdető sorokat.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 7–8. számában jelent meg 2018. február 25-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!