A migrációval etnikai és vallási konfliktusok adódhatnak

A migrációval etnikai és vallási konfliktusok adódhatnak

Share this content.

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi Dialógus Bizottsága várta az érdeklődőket 2018. április 16-án, hétfőn székházába, Horváth-Sántha Hangának, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójának A migráció vallási aspektusai című előadására. Az előadásból hallhattunk a migráció és az európai politika alakulásáról is, a fókuszban az iszlám és a kereszténység jövőjének kérdésével.

Az előadót elöljáróban Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára mutatta be a hallgatóságnak.

A migráció kérdése különösen is fontossá vált Európa 21. századi történelmében, ám a gyökerek a 20. századra vezethetők vissza, hiszen a legális bevándorlók reguláris migrációja már az 1970-es években megindult Európa felé – kezdte Horváth-Sántha Hanga előadását, melyben rámutatott, hogy a korai vendégmunkásoknak és a volt gyarmatok lakosainak már második, sőt harmadik generációja nő fel származási országától távol. Közülük sokan nagyvárosok külvárosaiban élnek, és hatással van rájuk a szegregáció, a radikalizálódás és az identitásvákuum. A korábbi rossz integrációs politika miatt, gyökereiket keresve jutnak el sokszor az Iszlám Államhoz (ISIS).

Az előadó azt is elmondta, hogy bár a vallásosságra nincsenek megbízható felmérések – sok országban nem engedélyezett –, annyi a Pew Research Center 2016-os felméréséből kiderült, hogy az európai lakosság legalább 4,8 százaléka muszlim, és egy általuk készített prognózis szerint 2050-ig ez előreláthatólag 7,4 százalékra fog emelkedni.

Egy 2016-os bécsi identitáskutatás szerint – amikor is a császárváros X. kerületében, a Favoritenben készítettek 30 fiatalt bevonva mélyinterjúkat – a bevándorló fiatalok 90 százaléka büszkén muszlimnak vallja magát, vallásossága öntudatot, büszkeséget és önbecsülést ad számára.

Az ezredforduló utáni irreguláris bevándorlással kapcsolatban az előadó megállapította, hogy 2017-ben 707 ezer menedékkérelmet adtak be Európában. A menekültek Szíriából, Irakból, Afganisztánból, Nigériából és Pakisztánból érkeztek legtöbben. Úgy vélik, hogy többségükben szunnita muzulmánok, akik hatékony integrációs intézkedések hiányában importálódó etnikai és vallási konfliktusveszélyt hordoznak, hiszen sok esetben már a befogadóállomásokon is konfliktusokra került sor a más országokból bevándorlókkal vagy az eligazításukban részt vevőkkel. A menedékkérelem tekintetében még mindig 500 ezer bevándorló kérelme van folyamatban, sokszor az ügyükben való döntési folyamat 12–15 hónapot is igénybe vesz.

A keresztény menedékkérők helyzetével kapcsolatban az előadó egy Németországban végzett kutatást ismertetett, amelyből kiderült, hogy út közben keresztény hitre többen azért tértek át, mert az iszlám vallást erőszakosnak, a keresztény vallást azonban erőszakmentesnek ítélik meg. Csalódásként említették azonban, hogy Európában, a keresztény kontinensen üres templomokat találtak.

A közel-keleti keresztények életében nem újkeletű a kivándorlás. Korábban, ha tudtak, megegyeztek az uralkodókkal, akik vallásszabadságot adtak nekik, de a dzsihadista pusztítás elharapódzásával fokozatosan a nyugattal kezdték el azonosítani őket, ami azt eredményezte, hogy fokozatosan elmenekültek a térségből Európába. Míg 2011-ben Irakban 700 ezer keresztény élt, addig számuk 2016-ra 275 ezerre csökkent. Ugyanígy Szíriában 1,25 millióról 500 ezerre. Egyiptomban 2016-ban 4–8 millió keresztény élt.

A muzulmánok úgy tartják, hogy a Nyugat folyamatosan kizsákmányolta és megalázta őket, ezért a szemet szemért elv alapján legitimnek tartják, hogy beavatkozzanak a folyamatba, és a kereszténységgel felvegyék a harcot.

Mindezek után az előadó az alábbi következtetéseket vonta le:

A migrációval etnikai és vallási konfliktusok adódhatnak. Az európai muzulmán közösség a leggyorsabban növekedő népcsoport ma Európában, míg Európa népessége folyamatosan öregszik. A muzulmán identitás erősebb, mint a keresztények identitása. A közel-keleti konfliktusnak negatív hatása van a keresztényekre. Továbbá a keresztények a migrációban alulmaradnak.

Ezután a hallgatóság tagjai kérdéseket tehettek fel az előadónak. Sokan a jelenvalókból kiindulva az elkövetkezendőkre, a hosszú távú feladatokra, sőt a keresztények feladatára kérdeztek rá. Abban mindannyian egyetértettek, hogy sokkal erősebb keresztény identitástudatra lenne szükség ahhoz, hogy az integráció sikeresebb lehessen, és a radikalizálódásnak is gátat lehessen szabni. Az integráció azonban nem jelent asszimilációt. De a nyugati társadalmak sajnos nem tudnak mit kezdeni a közösségekkel és a vallásokkal. A félreértelmezett humanizmus, az alacsony veszélyérzet, sőt a veszélyeket lefojtó kommunikáció negatív hatással lehet Európa népességére.

Az alkalmon a MEÖT tagegyházainak számos képviselője volt jelen, többek között református, baptista és pünkösdi testvérek.

Az előadás hanganyaga itt hallgatható meg:

Csatolt állományok: Migráció.mp3 -

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!