A szalézi szerzetesrend előtt tisztelegtek a holokauszt-emléknapon

A szalézi szerzetesrend előtt tisztelegtek a holokauszt-emléknapon

Share this content.

Forrás: Magyar Kurír, MTI, Terror Háza Múzeum
Budapest – A szalézi szerzetesek embermentő munkájára emlékeztek április 15-én a holokauszt-emléknap alkalmából a Terror Háza Múzeum előtt.

 

A holokauszt magyarországi áldozatainak április 16-ai emléknapja alkalmából Ádám László szalézi szerzetesre, egykori tartományfőnökre emlékeztek a Terror Háza Múzeum előtt vasárnap. A megjelenteket Tallai Gábor, a múzeum programigazgatója köszöntötte. Beszédet mondott Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes, Ábrahám Béla, a szalézi rend magyarországi tartományfőnöke, valamint B. Varga Judit, a Terror Háza Múzeum történész-muzeológusa.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója köszöntőjében elmondta: az elmúlt években megemlékeztek Sztehlo Gáborról, Slachta Margitról, Karády Katalinról, Raoul Wallenbergről, Éliás Józsefről, id. Antall Józsefről, Boldog Apor Vilmos püspökről, Boldog Salkaházi Sáráról, illetve Bernovits Vilmáról. A Terror Háza 2009 óta tart tematikus holokausztmegemlékezéseket, évente kiemelve ezzel civilek és közösségek zsidóság megsegítésére végzett munkáját.

„Néha olyannyira szeretnénk angyalokká válni, hogy elfelejtünk emberként viselkedni” – idézte Szalézi Szent Ferencet, a Szalézi Társaság névadóját és védőszentjét beszéde elején Ábrahám Béla. A szalézi rend magyarországi tartományfőnöke elmondta: Ádám László szalézi szerzetes, tartományfőnök kiállt az üldözöttek mellett, mentette a zsidó testvéreket, nem egyszer élete kockáztatásával. Négyszer volt életveszélyben nyilas fegyveresek előtt, és még a békásmegyeri 33. gyűjtőtáborba és a budapesti gettóba is bemerészkedett.

A következő politikai terror hosszúra nyúló időszaka alatt is példát mutatott hitből, emberségből, hűségből. A legnehezebb pártállami időben, 1950–1952 között volt tartományfőnök. „1952. július 28-án érte is eljött a fekete Pobjeda” – folytatta Ábrahám Béla. A tartományfőnök arról is beszélt, hogy az 1956. szeptemberi amnesztiával egy testileg összetört, de lelkileg töretlen ember jött ki a börtönből. Visszaemlékezéseit börtönből való szabadulása után húsz évvel vetette papírra az újpesti lakóházában, ahol szabadulása után illegális szalézi életét élte.

„A reménytelenség ellenére is remélt, készült a szabad szalézi szerzetesi életre. Remeteségében a szalézi irodalmat fordította. Ő maga nem élhette meg a szalézi újrakezdést” – mondta Ábrahám Béla, hozzátéve: halála előtt, visszatekintve küzdelmekkel teli életére egy rendtársának így nyilatkozott: „Ha újra kellene kezdeni, ismét a szalézi hivatást választanám.”

Az eseményen jelen volt Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alelnöke; Tóth Gábor, az EMIH kabinetfőnöke; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Kászoni-Kövendi József, a Magyar Unitárius Egyház püspöki helynöke; Havasi József szalézi szerzetes, korábbi tartományfőnök; Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, valamint Simonffy Márta, Terézváros alpolgármestere.

Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

Hivatkozások: További képek. -

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!